Tetszett a cikk?

Ágyakkal és lélegeztetőgépekkel készül a kormány arra, hogy novemberre akár 400 ezer koronavírus-fertőzött is lehet az országban, azért viszont nem sokat tett, hogy megoldódjon a krónikus létszámhiány. Az elmúlt évben egy egész egyetemi évfolyamnak megfelelő 40 év alatti orvos tűnt el a rendszerből, szakápolókat már a magánegészségügybe sem találnak, az intenzív osztályokon pedig csak találgatni tudják, mikor fog rájuk szabadulni a járvány.

„A szakemberek által meghatározott legrosszabb várható koronavírus-fertőzöttségi mutatók kétszeresét is ki kell bírnia a magyar egyészségügyi kapacitásnak” – jelentette be az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor. A miniszterelnök nem fukarkodott a számokkal sem: szakemberek véleményére alapozva azt mondta,

a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére lehet számítani Magyarországon, és ebben az esetben 16 ezer embernek lesz szüksége egyidejűleg kórházi ágyra, és 800 embernek lesz szüksége egy időben lélegeztetőgépre.

Bár, hogy biztosra menjenek, eleve 400 ezer fertőzöttre készítik fel a rendszert.

Nem véletlen, hogy a kormányfő a koronavírus-fertőzöttek drasztikus emelkedésére adott válaszul a szabad ágykapacitást és a lélegeztetőgépeket emeli ki: ezekből darabra valóban nincs hiány Magyarországon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium júniusban árulta el, hogy több mint 300 milliárd forintért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet. Ha Orbán Viktor legrosszabb forgatókönyvével számolunk, ez még mindig 14 400 darabbal több, mint amennyire egyszerre szükség van. (Bár azt még mindig nem tudni, hogy a drágán megvásárolt gépekből mennyi alkalmas invazív lélegeztetésre, illetve mennyi, amelyik valóban kifogástalan minőségű.)

MTI / Balogh Zoltán

Gyakorlatban a kórházi ágyak kiürítése is megoldható: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egyszer már bebizonyította, hogy ha kell, a krónikus betegeket is hazaküldik a koronavírus-járványra hivatkozva. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb jelentése szerint egyébként a magyarországi kórházak annak ellenére sem állnak rosszul, hogy a nyáron tízezrével áramlottak vissza a betegek az egészségügybe, az ágykihasználtság júliusban az aktív osztályokon 60 százalékos volt. Ennek részben az is az oka, hogy sok beteg a járvány miatt még mindig fél befeküdni, valószínűleg ez azóta sem változott.

Amiről viszont a miniszterelnök a jelek szerint nagyon nem szeret beszélni, az a hadra fogható egészségügyi személyzet száma.

A kormánynak persze erre is van megoldása, "vezénylési terv" mondja ki, hogy ha a kijelölt kórházakban elfogy a kapacitás, akkor egy következőt léptetnek be az ellátási körbe, ahová más intézményből irányítanak át dolgozókat (következésképp ott nem lesznek elegen). Ez azonban nem oldja meg azt a nyilvánvaló problémát, hogy a Magyarországon dolgozó orvosok és ápolók száma véges, sőt erősen hiányos, amin a koronavírus-járvány első hulláma csak tovább rontott. Az érintettekkel folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, a rendszerből tavasszal eltűnt dolgozók azóta sem tértek vissza, így az őszi – Orbán Viktor szerint is nehéz – időszakra még kevesebb ember áll készenlétben.

MTI / Balogh Zoltán

A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberi adatai szerint Magyarországon 2020 második negyedévében több mint 9000 dolgozó hiányzott az egészségügy-szociális ellátásban, ezzel az egészségügy vált a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő ágazattá. Ezt támasztották alá egészségügyi forrásaink is, akik szó szerint „brutális” munkahiányról beszéltek.

„Hiába keresünk, hónapok óta nem találunk szakápolókat, teljesen eltűntek, ráadásul fogalmunk sincs hova. Idén egyébként is óriási volt a fluktuáció, azok sem jöttek vissza, akik az első hullámban felálltak” – mondta egyikük, aki ráadásul nem az állami, hanem a magánegészségügyben dolgozik.

Sokat elárult az egészségügy állapotáról Orbán Viktor látogatása is az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben (OKPI). Az erről feltöltött videóban egy több mint 22 órája dolgozó fiatal orvos szembesíti azzal a miniszterelnököt, hogy nem elég a lélegeztetőgép, technikus is kell hozzájuk, ám itt a miniszterelnök félbeszakította.

Közel a tűréshatárhoz

„Egészségügyi ellátás biztosan lesz a koronavírus második hullámában, a kérdés inkább az, hogy milyen színvonalú”

– mondta a hvg.hu-nak a kialakult helyzetről Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. A szakember szerint távol áll az ideálistól, hogy már most pszichiátereket, szemészeket, vagy akár fogorvosokat vezényelnek a Covid-ellátó osztályokra, de járvány idején a gazdasági válságból az egészségügy is kénytelen valamennyit átvenni. A kérdés csak az, hogy mennyit.

A belső fórumokon már most egyre több orvos jelzi, hogy a tűréshatár szélére kerültek, a leterheltség mellett ennek egyik oka, hogy nem látják át, pontosan mi is történik körülöttük. Ezért a MOK alelnöke úgy véli, a kormányzat részéről sokkal kiszámíthatóbb kommunikációra volna szükség. A problémák közé sorolta azt is, hogy nagyon sok orvos tűnt el a rendszerből, és nem csak a 65 év felettiek.

Túry Gergely

„Az elmúlt évben 300 negyven év alatti orvos szüntette meg aktív kamarai tagságát, ők jellemzően külföldre mentek, vagy már nem orvosként dolgoznak. Ez arányaiban olyan, mintha egy egész egyetemi évfolyam eltűnt volna” – mondta. Szintén gondot okoz, hogy tavasz óta nem lettek átláthatóbbak az ellátási protokollok sem, a kollégák még mindig a közösségi oldalakon kérdezgetik egymást, hogy mi a teendő.

Álmos szerint azzal az orvosok is tisztában vannak, hogy „ezt a járványhullámot az egészségügynek két lábon ki kell hordania”, de könnyebb lenne, ha tudnák, hogy közben történik is valami az érdekükben, főleg a bérrendezés terén.

„Ha ez így lenne, akkor mondhatnánk, hogy helyt tudunk állni legközelebb is, mert számíthatunk a kormányzatra. Jelen pillanatban azonban egyáltalán nem ez a helyzet” – tette hozzá.

A MOK alelnöke azt elismerte, hogy a kormány észleli a helyzet súlyosságát, és a nyáron az egészségügy átvilágítása is befejeződött, de most már a döntéseket kell meghozni, amit csak a politika tud megtenni – tette hozzá.

Készültég az intenzíveken

A koronavírus-járvány jelenlegi hulláma az egészségügy minden szegletét érinti, de közvetlenül az intenzív osztályokon a legnagyobb a nyomás. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos múlt heti Facebook-posztjában arra figyelmeztetett, hogy „az orvosok és ápolók állig felfegyverkezve, de félve várják a járvány”, aminek egyik oka, hogy a tavaszi időszakkal ellentétben most minimális korlátozás sincsen az egészségügyben, minden műtétet, minden vizsgálatot elvégeznek, még akkor is, ha az nem létfontosságú.

Ráadásul véleménye szerint az sem igaz, hogy senki nem marad ellátatlanul, ugyanis nem a szabad ágyak száma, és nem a lélegeztetőgépek száma garantálja, hogy egy-egy intenzív osztályos beteg hozzájut-e a megfelelő ellátáshoz. Esélye egy lélegeztetésre szoruló betegnek csak akkor lehet a túlélésre, ha a nap 24 órájában áll mellette megfelelő intenzív osztályos szakszemélyzet: aneszteziológus és intenzív terápiás orvos, valamint intenzív terápiás szakápoló.

Kedves civil társadalom, kedves politikai elit, kedves kollégák! Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként,...

Posted by Nóra Mátéh on Saturday, 19 September 2020

Azt, hogy pontosan hány szakápoló dolgozik a magyarországi intenzív osztályokon, nincsenek pontos számok. Bár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) aneszteziológiai-intenzív ápolási szakmai tagozatának körülbelül 2000-2300 tagja van, forrásaink szerint ennél valamivel jobb a helyzet. Sok intenzív osztályon dolgoznak ugyanis olyan felnőtt szakápolók is, akiknek nincs meg a szakirányú képzésük, viszont évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött szakmailag teljes mértékben megfelelnek.

„Ettől viszont még mindig nagyon kevesen vagyunk, amit rövid úton biztosan nem lehet orvosolni” – mondta a hvg.hu-nak egy intenzív terápiás szakápoló.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember szerint az ő intézményében egyelőre meg tudnak felelni a szigorú minőségbiztosítási követelményeknek (tehát van elég ápoló a betegekre), de a következő hónapokban valószínűleg ez egyre nehezebb lesz. Nem utolsósorban azért, mert az intenzív osztályok a nyáron a szokásosnál is jobban le voltak terhelve: sokan a koronavírustól való félelmükben későn mentek kórházba, sokkal kritikusabb állapotban.

Az intenzíves szakápolók forrásaink szerint annyiban vannak jobb helyzetben, hogy jobban felkészültek a védekezésre és kevesebben fertőződtek meg közülük. Másrészről viszont „iszonyatos rajtuk a lelki teher”, mert senki nem tudja, hogyan és mikor fog rájuk szabadulni a járvány.

„Már az első hullám is nagyon kemény menet volt, sose tudtuk, mire jövünk be másnap, vagy hol csúszik hiba a rendszerbe. Ráadásul az intenzívre bármikor becsusszanhat egy koronavírusos beteg, ezért mindenkit potenciális fertőzöttként kezelünk” – mondta egy érintett dolgozó.

Leterhelt mentők

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is úgy véli, a miniszterelnök által említett 16 ezer ágy gond nélkül megvan a rendszerben, mint ahogy a szükséges lélegeztetőgépek is. (Bár attól még mindig kérdés, hogy miért volt szükség 16 ezer gép megvételére.)

A szakember szerint az egészségügy ennek ellenére nincs teljesen felkészülve, mivel humán erőforrással rosszul áll az ágazat, ráadásul a tesztelési kapacitást sem sikerült érdemben bővíteni (bár most enyhítettek a nyomáson azzal, hogy a tünetek alapján, teszt nélkül is koronavírus-gyanúsnak minősíthet egy beteget, aki így otthoni karanténban marad). Azt sem tartja szerencsésnek, hogy az amúgy is leterhelt mentők végzik a mintavételt.

„Gyors mozgó mintavételi egységeket kellene létrehozni akár rezidensekkel, vagy betanított egészségügyi dolgozókkal megerősítve, így mentesítve a mentősöket” – tette hozzá. Nyilván segít majd az a plusz 17 ambuláns mintavételi hely, amelynek a helyszínét később jelöl ki a kormány.

Sinkó Eszter helyesnek látja, hogy az országot nem állították le teljesen, de megfelelő számú tesztelés és izoláció nélkül gyakorlatilag kontroll nélkül terjed a vírus. Ez ráadásul rendkívüli nyomás alá helyezi az egészségügyet, miközben a vezénylésekkel és a pluszfeladatokkal is meg kell küzdeniük. Ennek a szakember szerint az is következménye lesz, hogy a dolgozók egy része felmond, ahogy ez történt tavasszal.

„Fontos, hogy a kormány ősszel ne kövesse el azt a hibát, hogy az ágyakat extrém nagyságban minden intézménynél egységesen lekötik a covidos betegek számára, korlátozva ezzel a nem koronavírusos betegeket az ellátások igénybevételében. Ezen túlmenően a járóbeteg-ellátásban is ki kellene jelölni olyan szakrendelőket, ahol a covidos betegek elkülönített részlegekben kaphatnának szolgáltatásokat” – sorolta a feladatokat.

Azt ugyanakkor a szakember pozitívnak értékelte, hogy továbbra is lehet telefonon receptet íratni, valamint a kormány a telemedicinával kapcsolatban is hajlandó bizonyos finanszírozásra.

Serdült Viktória Itthon

Tízezrével áramlanak vissza a betegek a kórházakba, mióta újranyitott az egészségügy

Drámai visszaesés után folyamatosan nő a kórházi ellátások száma Magyarországon: míg áprilisban csak 90 ezer esetet láttak el az egészségügyi intézményekben, júliusban ez a szám már megközelítette a 157 ezret. Óvatosabbak a krónikus ápoltak hozzátartozói, a NEAK adatai alapján úgy tűnik, a vírustól való félelmükben kevesebben adják be szeretteiket ápolási osztályokra.