Megbocsátott gyilkos apjának Szilágyi István unokája, Nándi

Emlékszem, a nagypapa mindig azt mondta, a család a legfontosabb, és az, hogy minden körülmények között összetartsunk. Tudom, hogy szörnyű dolgok történtek a családunkban, de mindig arra gondolok, amit papa tanított. Meg kell bocsátani és a családnak össze kell tartani

Én is így teszek, és remélem, hogy a mama sem felejtette el, ki az igazi családja, kik a rokonai, akik önzetlenül szeretik. Tudom, hogy szeret engem, ahogyan apát is, és minden erejével azon lesz, ahogyan mi is és a család régi barátai is, hogy a lehetőségekhez képest segítsük őt. Hamarosan újra hazalátogatunk, remélem, addig minden rendben lesz.

Nagyon várom haza Nándit, szeretem őt, hiszen az unokám, ahogyan az egyetlen fiamat is, Pétert. Sokat gondolok rájuk, és mivel a testvéremmel, Sacival összevesztünk, nekem már csak ők maradtak.

Nagyon sajnálom Petit, remélem, jól van... Nem beszélhettem még vele, nincs is róla semmilyen hírem. Ahogy tudok, segítek Petinek. Sajnos, nagyon kevés a nyugdíjam, és egy részét el is veszik a hitelek miatt, de ha itt összegyűlik egy kis pénz, abból majd küldök neki csomagot, bár nem tudom, mire lehet szüksége.

Nagy már nekem ez a ház, nem kell. Ha eladom, szeretnék venni egy pici lakást, másfél szoba nekem bőven elég, nem kell több