Az ellenzéki összefogás nyár óta hivatalosan is kormányváltásra szánt taktika 2022-re, hiszen azóta tudjuk, hogy a szándék szerint mindenhol egyetlen ellenzéki jelölt áll majd a kormánypártiakkal szemben, és ahol kell, előválasztással választják ki a jelöltet.

A módszer Budapesten sikert hozott – olykor a programokról is lehetett beszélni –, de most még nem dőlt el, hol legyen előválasztás, ahogyan az sem, hány listán induljanak az ellenzéki pártok. A DK-s Gyurcsány Ferenc a közös lista fontosságát hangsúlyozta (ugyanezt szeretné az MSZP és a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP két listában gondolkodik), a Momentum még nem döntött, de Fekete-Győr András pártelnök kikötötte, az egy közös listára nem engedne fel olyanokat, akiket valaha csaláson értek, illetve megkárosították az adófizetőket. Példaként a szocialista képviselő Tóth Csabát említette.

Az ellenzéki lehetőségekről, az elkövetkező előválasztások hasznáról vitáztak a Republikon Intézet által szervezett online konferencián szakértők (László Róbert – Political Capital, Mráz Ágoston Sámuel – Nézőpont, Virág Andrea – Republikon, Závecz Tibor – Závecz Research), majd politikusok (Arató Gergely – DK, Hajnal Miklós – Momentum, Molnár Zsolt – MSZP, Szabó Tímea – Párbeszéd, Lukács László – Jobbik, Ungár Péter – LMP).

Republikon

László Róbert már az elején leszögezte, hogy Karácsony Gergely sokat köszönhet az előválasztásnak, mivel “erősödött és nőtt az állóképessége”, de hangsúlyozta, annak továbbra is megvan a kockázata, hogy az ellenzéki jelöltek annyi sarat dobálnak egymásra, amitől elkopnak a valódi választásig. Szerinte lényeges kérdés az is, mi lesz, ha a Fidesz esetleg meghekkeli az előválasztást?

Meggyőződésem, hogy a 2019-esbe azért nem szóltak bele, mert arra számítottak joggal, hogy ezt majd az ellenzék elrontja magától”

– mondta, utána azt tippelte, hogy a kormánypárt nem nézi majd karba tett kézzel az előválasztásokat.

Mráz Ágoston szerint Karácsony Gergelynek megvolt az az előnye Budapesten, hogy a többi jelölt sem járt rosszul az ő győzelmével (hiszen Kerpel-Fronius Gábor a helyettese lett, Kálmán Olga is kapott pozíciót a Városházán), viszont ha mind a 106 egyéni körzetben tartanak előválasztást, ott biztos lesznek, akik rosszul járnak. Éppen ezért Mráz szerint előkerülhetnek a Budapesten látottnál élesebb viták is,

a látványos ellenzéki aktivitás pedig a Fidesz-tábort is mozgósítani fogja.

Mráz felvetette azt is, mi lesz, ha jövő nyárra kiválasztják az összes egyéni jelöltet, utána lesz még fél év lejáratni őket? “Ez az, amit mindenképp kezelni kell az induló pártoknak. Az előválasztás abban segíthet, hogy megvannak a beugró jelöltek is” – mondta. Mráz szerint főleg a DK lesz az előválasztások ellensége, hiszen Budapesten ők voltak annak a legnagyobb vesztesei: Karácsony Gergely simán megverte Kálmán Olgát annak ellenére, hogy a DK imidzsének fontos része a sok és gyorsan mozgósítható szavazó.

A miniszterelnök-jelöltek kérdéséhez érve az összes vendég megegyezett abban, hogy itt a szokásosnál is nagyobb teret kaphatnak a civil jelöltek, és nem feltétlenül kell minden pártnak jelölni.

Húzónevek mindenképp vannak például a pártelnökök között, de negyedik vagy ötödik helyezettnek lenni nem olyan jó”

– érvelt Závecz Tibor.

Fontos kérdés az is, hogyan bonyolítják le technikailag az előválasztást: nem mindegy, mekkora erőforrást visz el az ellenzéktől, személyesen vagy online oldják-e meg, és persze hogy mikor. A szakértők szerint az utolsó lehetőség 2021 ősze, és addig kell kitalálni azt is, hogyan pótolják a karaktergyilkosságnak áldozatul esetteket.

Elég leváltani Orbánt?

A politikusi blokk Horn Gábor moderátor gyorskérdésével kezdődött: “Mit kínál a saját választóinak az ellenzéki összefogás azon túl, hogy váltsuk le Orbánt?”

Íme a válaszok lényege, röviden:

Szabó Tímea/Párbeszéd: “Nőtt az egyenlőtlenség, 3-4 millió ember nem jut egyről a kettőre, ezért fontos a havi 100 ezer forintos alapjövedelem, amit gyerekek után havi 50 ezerrel kell megtoldani. Ezt szeretnénk markánsan látni a közös ellenzéki vízióban.”

Hajnal Miklós/Momentum: “Abban ez a hat párt egyetért, hogy 2022-ben közös program kell és közös jelöltek, ezért az előválasztáson azt is el tudják dönteni a szavazók, melyik párt értékeit tartják fontosabbnak.”

Molnár Zsolt/MSZP: “Szociális biztonság, jobb megélhetés, illetve fenntarthatóság. Ebben jó vitaelem az alapjövedelem is.”

Arató Gergely/DK: “Az Orbán-rendszer leváltása is vízió, és tartalommal bír, hiszen visszatérést jelent egy olyan demokratikus közélethez, amiben van helye a vitáknak. A három legfontosabb kérdés, amire közösen választ kell adni: állami szolgáltatások, elviselhetetlen társadalmi igazságtalanságok elleni fellépés, klímaváltozás.”

Ungár Péter/LMP: “Ildomos lenne, ha nem lenne többé olyan miniszterelnöke az országnak, aki azt mondja, hogy a túlzott klímacélok rontanak a versenyképességen."

Lukács László/Jobbik: “A kezdőlépés, hogy Orbán Viktor meghaladását ki kell mondani, és emlékeztetni kell az embereket. Meg kell változtatni a hatalom középpontiságát, közösségekre építő politikára van szükség, úgy, ahogy a brit konzervatívok kitalálták.”

Menjen végig az országon?

Az előválasztásokra visszatérve Horn kivételesen azt kérte, hogy az előnyei mellett az árnyoldalairól is beszéljenek. Ebben nagyjából egyezett mindenki véleménye: felhozták az erőforrásigényt, esetleg a túlzottan erős ellenzéki vitákat, előnyként pedig természetesen a biztos legitimációt.

Republikon

A további beszélgetést a tervezés uralta: Molnár gyorsan felhozta az MSZP által is mantrázott közös listát: szerinte 106 előválasztás csak közös listával képzelhető el, és kilátásba helyezett a budapesti választáshoz hasonlóan második fordulókat is. “Azt javasolnánk, hogy a miniszterelnök-jelöltet válasszuk ki így, illetve a 106 kerületből azokban javaslunk előválasztást, ahol most nem ellenzéki képviselő van, hiszen aki 2018-ban nyerni tudott, annak nagyon erős legitimációja van.”

Abban Hajnal is egyetértett Molnárral, hogy az előválasztásokon 50 százalékos küszöbre lenne szükség, illetve bedobta, hogy "kampányszerűen" tartsák meg az előválasztást az országban, ne egyszerre.

Ez utóbbival a leghangosabban Ungár Péter vitatkozott, aki szerint az amerikai példa is inkább történelmi sajátosság, mint áthozandó rendszer, hiszen sokszor aránytalanságokat teremt, hogy a később előválasztó államok már kevesebb elnökjelöltből választhatnak.

Arató szerint nagyon fontos, hogy a technikai kérdésekről ne a nyilvánosság előtt vitázzanak, ezért csak annyit mondott, a közös miniszterelnök-jelöltről és a körzetek egy részében biztosan tartanak előválasztást. Arató szerint alapvető politikai kérdés, hogy a folyamatokat tavaszra lezárják.

Hogy szervezzen bármit is az ellenzék 106 választókerületre?

“Nem biztos, hogy minden helyen lesz előválasztás, hiszen az sem biztos, hogy mindenhol minden pártnak kiváló jelöltjei vannak” – mondta Szabó Tímea amellett érvelve, hogy törekedni kell az összes körzetben az előválasztásra, főleg a civil jelöltek miatt. Ez utóbbira Ungár reagált gyorsan azzal, hogy mivel a költségvetésről például pártok döntenek majd, ezért ebben a választásban is alapvetően pártok fognak részt venni. Lukács szerint ettől függetlenül meg kell hagyni a lehetőséget a párton kívüli belépőknek is.

Kitértek a listákra is: Szabó és Molnár szerint ha nincs közös lista, akkor tulajdonképpen kivitelezhetetlen az, hogy minden kerületben egy jelölt álljon a kormánypárti jelölttel szemben (az országos listaállítás feltétele a 27 körzetben indított egyéni jelölt), Hajnal szerint három listát is ki lehet sakkozni, az esetleges civil indulókat pedig arra kérné, előválasztási győzelmük esetén válasszanak egy politikai közösséget, ezzel pedig egyetértett Arató és Ungár is. Sőt, felmerült az is, hogy ez már az előválasztási jelöltség feltétele legyen.

A legvégén mindenki elmondta, hogy a legfontosabb kérdés most a gyorsaság. “Szerencsére ahogy eddig láttam, ez megvan, de még lehet magasabb tempóra is kapcsolni” – zárta le a beszélgetést Lukács László.