Dúsgazdag Árpád-kori városra bukkantak a magyar puszta alatt: a Kiskunság gyöngyszemeit egyszer látni kell

Kecskemét és Bugac környéke a városnéző túrák és a pusztai romantika rajongói számára is ideális úti cél.

Kecskemét és Bugac látnivalói
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A belföldi utazások méltatlanul háttérbe szoruló célpontja a Kiskunság, mely pedig valósággal bővelkedik a vonzó turisztikai attrakciókban. A pusztai romantika és a városnéző kiruccanások nem okoznak csalódást, de akár egy Árpád-kori település feltárási munkálataiba is betekintést nyerhetsz a végtelen alföldi tájon.

Kecskemét szemet gyönyörködtető városa és a Bugaci-homokhátság sokszínű vidéke garantáltan hosszas felfedezésre csábítja a környékre érkezőket. Az alföldi terület végtelen, délibábos panorámája csak a kezdet, közelebb érve feltárul a térség minden titka az ember szeme előtt.

Kecskemét, a hírös város

Lélekemelő élmény az ember számára, amikor Kecskemét álomszép főterén a déli napsütésben felcsendül Kodály Bécsi harangjátéka. Az impozáns épületekkel körülölelt tér valósággal pezseg egy-egy napsütötte délutánon, nem túlzás kijelenteni, hogy Petőfi hírös városa az ország legszebb, leghangulatosabb településeinek egyike, melyet a történelem során is fennkölt tisztelet övezett. 

Az egykori mezővárost vámszedőhelyként és vásározóként is kiemelkedő fejlődés jellemezte. Már az 1300-as évek közepén városként említették Nagy Lajos király okleveleiben. Sőt, még a véres török hódítások korában is kiemelt jogokkal rendelkezett, közvetlenül a budai pasának adózott, de az ország századfordulós kulturális életében betöltött szerepe is jelentős.

A kecskeméti főtér leghangsúlyosabb eleme a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, Zsolnay kerámiákkal díszített, szecessziós stílusú városháza, a gyönyörű épületről az ember le sem tudja venni a szemét. A tündérpalotaként is emlegetett városháza látogatóközpontjában egy lebilincselő, interaktív kiállítás vezet végig a település történelmi és kulturális múltján kilenc különböző termen keresztül. Mindjárt a kiállítás elején megelevenedik Mikszáth Kálmán beszélő köntöse: az eredeti legenda szerint a szultántól kapott kaftán láttán a török seregek térdre borultak, így épségben átvészelhette a város a vérzivataros időszakot is - tudhatjuk meg Varjú Zoltán idegenvezető izgalmas történeteiből.

A kiállítás bemutatja többek között Kecskemét legnagyobb természeti katasztrófáját, az 1911 júliusában bekövetkező földrengést, mely hatalmas károkat okozott, több száz lakóépület, a református templom és a zsinagóga hagymakupolája is látványosan megrongálódott.

Kecskemét hírességeit, Katona József vagy épp Kodály Zoltán életét is megismerheted a tárlaton, de a Pannónia Filmstúdió rajzfilmjei sem maradhattak ki. A városháza dísztermében Székely Bertalan lenyűgöző falfestményeit csodálhatjuk meg: köztük a Vérszerződés és Ferenc József 1867. évi koronázásáról szóló A király koronázása című alkotásokat.

A 19. században, Lestár Péter és Kada Elek polgármestersége idején látványos fejlődésnek indult a városkép, ezt az időszakot tartják Kecskemét aranykorának. A Millennium évére épült meg a szecessziós városháza, de a főtér további látnivalóira is érdemes figyelmet szentelni.

A tér túlsó oldalán magasodik a Márkus József tervei alapján készült, díszes Cifrapalota, mely a város jelképévé vált. Közelében áll az egykori zsinagóga, amelyben a Tudomány és Technika Háza működik, a Mende Valér tervezte Református Újkollégium és a Luther-palota is. Utóbbi érdekessége, hogy a korábban itt álló épületben tanult éveken át Petőfi Sándor. Bár az 1911-es földrengés számos nagyszabású terv megvalósulását akadályozta, a városvezetés kijelentette, ha viskókban kell is élniük, iskoláiknak palotákat fognak építeni. A gyönyörűen karbantartott építészeti remekművek körülveszik a zöld, modern teret, mely minden generáció számára helyszínt biztosít a színvonalas kikapcsolódáshoz.

Aranymonostor felfedezett emlékei

Az alföldi mezővárosok életében elengedhetetlen szerepet játszott a történelem folyamán a települést körülvevő tanyavilág is. A Kecskeméttől mintegy harminc kilométerre délre található Bugac környékét már az Árpád-korban virágzó élet jellemezte, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az elmúlt években feltárt, dúsgazdag település, Pétermonostora.

Sokáig még csak sejteni sem lehetett, hogy milyen értékes kincseket rejt a föld mélye, ám az elmúlt több mint egy évtized régészeti munkáinak köszönhetően elképzelhetetlenül színes, gazdag múlt tárult fel a modern kori ember szeme előtt, gyakorlatilag átírva korábbi tudásunkat az Árpád-kori életről. A homokba zárt település, Pétermonostora a 12-13. században a térség gazdasági és szakrális központjaként, valamint királyi pénzváltóhelyként működött, egészen a tatárjárás véres ostromáig.

Pétermonostora páratlan mennyiségű leletanyagot biztosít a régészek számára, a feltárások során kimagaslóan nagy mennyiségű arany és aranyozott tárgy került elő, ennek folyományaként kapta meg az Aranymonostor elnevezést. A település központjában egy monumentális bazilika és premontrei kolostor magasodott, ami a szakrális jelentőséget bizonyítja.

A város kiemelkedő anyagi helyzetéről árulkodik, hogy még aranyozott lószerszámok, dísztárgyak, veretek is voltak az egykor itt élők birtokában. Európa nyugati részéről importált limoges-i tárgyak, ereklyetartók, keresztek töredékeire - érdekesség, hogy sokkal későbbre datálták a kapcsolatot a francia zománcművészettel -, sőt, egy különleges luxusterméknek számító szíriai cseppes pohárra is bukkantak. Több játékszer is előkerült a föld alól, ilyen egy téglába vésett malomjáték vagy a dobókocka elődjének tekinthető juh és kecske bokacsontok, de még a monostor márványlapjaira karcolt gyerekrajzok is betekintést nyújtanak az egykori mindennapokba.

A települést a tatárjárás seregei törölték el a föld színéről, a vérfagyasztó tragédiáról ugyancsak rengeteg bizonyíték előkerült a kiskunsági homok alól. Bár komoly városvédő harcokra engednek következtetni a környező határban talált fegyveralkatrészek, az elképzelhetetlen mongol túlerővel szemben esély sem volt a győzelemre. Kegyetlenül kivégzett emberek, köztük gyerekek holttesteit tárták fel a környéken, szívszorító események sorozatára derült fény.

A 2024 márciusában megnyílt látogatóközpontban 800 évet visszautazhat az ember az időben, nemcsak a páratlanul gazdag leletanyagot csodálhatja meg az érdeklődő az íves aranyfolyosón, de egy szédítő, 180 fokos élményvetítés keretében megelevenedik előtte a történelem is. VR-szemüvegekkel pedig egy pillanat alatt a 13. századi Pétermonostorán találhatja magát a látogató, aki az épülettől indulva a magyar szentek szobrait felvonultató Szentek útján tett kellemes sétával a nyílt ásatás helyszínét is megtekintheti.

Bugacpuszta és a világhírű ménes

Bugac neve mára egybeforrt az ősi emlékezet és a ma is élő népi hagyományok megőrzésével. A kiskunsági végtelen puszta romantikája méltán örvend népszerűségnek az utazók körében, a tájegység komótos tempója magával ragadja a mindennapok rohanása és folytonos feszültsége után egy csepp nyugalomra vágyó embert. Mégis óriási tévedés lenne azt képzelni, hogy a puszta kietlen, sivár hely, sokkal inkább egy élettel teli, izgalmas környezet, ami némi időt hagyva nyílik ki a szemünk előtt.

Bugacpuszta legnagyobb kincse az 1968-ban alapított, méltán híres ménese, melynek csikósbemutatóját 1993-ban maga II. Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburgh-i herceg is megtekintette. A birtokhoz tartozó Bugaci Pásztormúzeumba lépve bárki megismerheti az egykori nomád legeltetés hagyományait, eszközeit, betekintést nyerhet a pusztai népi életbe.

A szabadidős programkínálat is rendkívül széles, gyerekek és felnőttek számára is rengeteg a lehetőség. A több mint 30 éve családi vállalkozásként működő Karikás Csárda klasszikus, magyaros fogásokon túl folyamatosan készül szezonális ételkínálattal is, hamarosan a tavaszi virágos ételek és a spárga is terítékre kerül. De annak sem kell csalódnia, aki egy hagyományos bográcsgulyásra vagy csikósszeletre vágyik.

A lovas élet mindenek fölött áll Bugacpusztán: a tradicionális csikósbemutatót vétek lenne kihagyni, ha erre jártok, páratlan élmény az egész család számára. Az ember szava elakad, amikor a lovas szinte együtt lélegzik az állatával.

A köztük fennálló szoros kapcsolatot mi sem mutatja jobban, mint a tény, hogy a lovakat - bár az merőben eltér természetes szokásaiktól - még ülni és oldalukon feküdni is megtanítják. Nem beszélve a híres puszta ötösről, amikor a csikós állva egyszerre öt lovat irányít.

A produkció végére az is kiderült, hogy egy karó mellett csendben várakozó szamár is a show szereplője, a makacsságáról és jó teherbírásáról híres állatot nemcsak meglovagolják itt, de megtanították ülni és feküdni is, még ha kevésbé is áll jól neki, mint egy kecses és jól idomítható lónak.

A pusztán a természet nyers logikája működik, a modern, érzelmi alapú létformánktól gyökeresen eltérő összhang alapján szerveződik az élet. A gulya körül egy végtelenül lelkes pásztorkutya lábát fájlalva rohan, a terelési ösztön a vérében hajtja a munkára még erősen bicegve is - aggódó kérdésemre (lévén, hogy egy kunsági törött lábú mentett kutyus gazdija vagyok) megtudjuk, ilyen hatalmas állatok között mozogva mindennapos a sérülés lehetősége, így aztán nem is foglalkoznak vele különösebben. Ebcsont beforr - remélhetőleg.

A gulya szomszédságában még egy különösen izgalmas helyszínt is megcsodálhatnak az érkezők: Gerencsér László díszműkovács, népi iparművész műhelyében látványos munka zajlik.

Vörösen izzik a kalapált vas, a betérő vendégek akár egy lópatkó készítésének teljes folyamatát is végignézhetik, az ütemes kopácsolástól szinte teljesen meditatív állapotba merül az ember, miközben egy valódi alkotás születik. Egy élmény hallgatni Gerencsér Lászlót, aki édesapja nyomdokain járva találta meg hivatását, és aki szerint igazán hozzáértő szakmabelinek mindig elég volt egy pillantás az állatra, máris tudta a szükséges patkóméretet, sőt, többségében jól ismerte a ménes tagjait is.

A bugaci puszták titka, az állatok és az ember hagyományos kapcsolata valószínűleg sok utazó számára érdekes felfedezés lehet, a széles programkínálat pedig egy családi hosszú hétvégét is bőven ellát kalanddal.

Tudod, melyik községben van Magyarország közepe? A kiskunsági legelők gyönyörű világát egyszer látni kell

Bakancslistás hely Pusztavacs, Magyarország közepe: jeltorony és pihenőpark várja a kirándulókat a Kiskunság csodás helyén.

Elolvasom

(Képek: Tamás Katalin.)

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Ezt is szeretjük