Kijárási korlátozás és látogatási tilalom a szociális intézményekben - ezért van rá szükség

Az országos tisztifőorvos határozatának értelmében szeptember 7-től Magyarország összes szakosított ellátást nyújtó szociális intézményében intézményelhagyási és látogatási tilalom lépett életbe. Ebbe a körbe tartoznak többek között az ápolást, gondozást nyújtó; a rehabilitációs; az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, valamint a lakóotthonok.

Müller Cecília rendelkezése a gyakorlatban azt jelenti, hogy

Az új szabály nem terjed ki az éjjeli menedékhelyekre és a hajléktalanok átmeneti szállására.

Védelmi intézkedés az idősekért

Bár a koronavírussal kapcsolatban több kérdés sem tisztázott, abban egyetértenek a szakértők, hogy a legveszélyeztetettebbek az idősek és a krónikus betegségben szenvedők. Ezt már kezdetben számos hazai és nemzetközi tanulmány alátámasztotta, később pedig a járvány első hulláma konkrét adatokkal is szolgált. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy ez a két csoport van a legnagyobb veszélyben: a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is a halálos áldozatok túlnyomó többsége innen került ki.

Miután február-március környékén itthon is megjelent a pandémia, a kormány első intézkedéseinek egyikeként, márciusban intézményelhagyási és látogatási tilalmat rendelt el a szociális intézményekben. A minisztérium akkor azzal indokolta a lépést: az alapvető cél az, hogy "a lehető legkisebbre csökkenjen a fertőzés lehetősége, így óvva az egyént és a többi intézményben lakó ellátott egészségét."

Ugyan az első hullám lement, a

A legfrissebb számok ezt támasztják alá: ismét emelkedik az új fertőzöttek száma. A járványügyi szakértők álláspontja szerint a vírus leginkább a bulizó (esküvő, szórakozóhely) fiatalok körében terjed, ami ugyan rájuk kevésbé veszélyes, az idősebbekre viszont annál inkább. A mostani korlátozó intézkedés mögött tehát éppen az a kormányzati megfontolás állt, mint márciusban:

Lassítani kell a terjedést

A szociális intézményekre vonatkozó intézményelhagyási és látogatási tilalom elrendelése elsősorban a járvány terjedésének lassítását szolgálja. Ugyanis ezzel a kormányzat szándéka szerint csökkenti a személyes találkozások számát egy olyan közegben, amelyben az átlagosnál nagyobb számmal vannak jelen az idősek.

Azáltal, hogy nem jelenhetnek meg látogatók ezekben az intézményekben, jelentősen csökken a megfertőződés kockázata.

Rossz példák

Nem véletlen, hogy az országos tisztifőorvos idejében meghozta a szigorító intézkedést: az első hullám alatt bőven akadtak rossz példák.

Mint ismert, a fővárosi fenntartású intézményekben nem észlelték idejében a járvány okozta veszélyeket, és a későn meghozott döntések tragikus következményekkel jártak. A baloldali városvezetést szemmel láthatóan váratlanul érte a járvány, és több ponton is hibázott "a válságkezelés" során.

A Pesti úti idősotthon lett a koronavírus-járvány első hazai gócpontja, de a többi, hasonló intézményben is súlyos következményekkel járt a vírus. A legfrissebb adatok szerint

A fővárosi intézményekben kialakult járványügyi helyzetért egyértelműen Karácsony Gergelyt és a baloldali városvezetést terheli a felelősség. Egy korábbi cikkünkben vettük végig, hogyan tétovázott a főpolgármester, hogyan csúszott ki a kezéből az irányítás.

Sokatmondó, hogy hiába szólt akkor szinte minden hír a Pesti úti idősotthonról, Karácsony azóta sem látogatta meg az intézményt.