Csányi Sándor: "A szakmában nincs túl jó híre az egyetemnek. Ez abból is érzékelhető, hogy egy sereg ember nem jön el tanítani, pedig itt lenne a helye. Sokakkal beszélgettem, és mindenki húzta a száját. Nem tudom, hogyan volt mindez régen, de úgy sejtem, akkoriban még dicsőség volt itt tanítani. Most nem az."
Rusznyák Gábor a tanárhiányról így beszél: "A tanári karon belül nincs kommunikáció, érezni a hiátust, hogy ez a tanárgeneráció nem nagyon tudott utánpótlást kinevelni. Kétségbeesett kapkodás folyik, hogy ki indítson osztályt. ... Beszéljünk nyíltan; egyetlen generáció tagjai vezetik a színházak többségét. Ugyancsak velük találkozhatsz osztályvezető tanárokként... Az is világos, hogy ezek az emberek nagyon védik egymást, az egyensúlyt alig lehet megbontani. Mindenki valami nagy robbanásra vár. Azt nem hiszem, hogy szándékosan nem neveltek ki utódokat, csak éppen nem hagyják, hogy más történjen, mint amit ők akarnak."
Schilling Árpád: "Gyakorta előfordul, hogy egy tanár tisztán lép be az intézmény kapuján. de négy év alatt hihetetlenül bemocskolódik attól, hogy részt vesz ebben a rendszerben, ami sokszor csak a presztízsről szól."
Schilling Árpád: "...Teljesen tisztán érkező fiatalemberek egy-két év alatt pszichológiai esetekké válnak, mert a tisztaság, a magukkal hozott tehetség besározódik, és a helyére zavaros valami kerül. A tanárok pedig nem teszik őket helyre. S ott van a bűnbarlang, a kollégium. Öngerjesztő őrület, amikor olyan pózokat kell felvenni, mint az ivás. Ha valaki rendet akarna vágni ebben az iskolában, akkor mindent nulláról kellene kezdenie, mert a bűn beleivódott a falakba."
Forgács Péter: "Én egy virtuális osztályba jártam. Semmi, de semmi közünk nem volt egymáshoz. Ebben nagyon hibásak vagyunk, de nemcsak mi, hanem az a rendszer is, amelybe belecsöppentünk. "
Rácz Attila dramaturghallgató: "Ha a diákoknak valami bajuk van, ne az legyen az első reakciójuk, hogy tüntetnek, kihívják a tévét, és nyilatkoznak. Meg kell becsülni, hogy felvételivel bekerültünk, és meg kell ismernünk az intézmény működési elveit, összhangba kell hozni a magunk elveivel és időbeosztásával."
Sediánszky Nóra: "A majdani rendezők, díszlettervezők, dramaturgok, színészek, hangmérnökök dolgozzanak együtt, egyesítsék erőiket, ismerjék meg egymást, legyen erősebb, átfogó érdekvédelmi szervezetük. Nyitott, rugalmas, dinamikusabb struktúrát kellene kiépíteni, amely végre képes felülemelkedni a csoportérdekeken, és inkább a szakma egészének érdekeit nézi."
Schilling Árpád: "Egy egyetem, két főtanszak, és a kettő között semmilyen kapcsolat sincs. Mi nem tudtunk az ő vizsgáikról, ők nem tudtak a mieinkről. A filmes tanárok nem jönnek színházi vizsgákat nézni, de a színházi tanárok sem mennek el a filmesek vizsgáira. A filmrendező-hallgatók nem látják a fiatal színészeket. Nincs közös fórum, nincsenek beszélgetések."
Hajdú Szabolcs: "Az ember azt várja, hogy mindenféle nagy lehetőségek nyílnak meg előtte. De igazából nem nyílik meg semmi. Pontosabban egy technikai park igen, amit lehetett használni, és találkoztam néhány jó tanárral is. De amit el tudsz sajátítani, az nem mélyül el. "
Hajdú Szabolcs: "Biztosabb talajra kellene helyezni a vizsgafilmek elkészítését. Külön embernek kellene koprodukciós lehetőségeket felhajtani a tévékből, lobbizni, pályázatokat írni, külföldi kapcsolatokat ápolni."
(Hajdú Szabolcs filmrendező és Schilling Árpád rendező is - most - hangosan ellenzi a modellváltást. Mindketten régi baloldali aktivisták. Hajdú Szabolcs zavarta meg osztálytársaival 2002-ben a Bánk bán című operafilm premierjét az Uránia moziban. Nem tetszett nekik, hogy a magyar állam támogatta egy nemzeti operafilm elkészítését, amelyet Káel Csaba rendezett, az operatőr az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos volt, a főszerepeket pedig Marton Éva, Rost Andrea és Kiss-B. Atilla énekelte. Amikor pedig Andy Vajna kormánybiztos tíz évvel később úgy döntött, hogy 300 millió forinttal támogatja Hajdú Szabolcs Délibáb című filmjét, elkészítette a filmet, majd a bemutató előtt elkezdte bírálni a világhírű producert. Arról is beszélt, hogy barátai elfordultak tőle, mert a Nemzeti Filmalaptól pénzt fogadott el.
Schilling Árpád 2010 után olykor rendezőként is közreműködött tüntetéseken. Egyik előadásában pedig meztelenre vetkőzött a színpadon, és arra kérte a nézőket, hogy írjanak a testére és úgy üzenjenek a kormánynak. A magyar kormány egyik legaktívabb külföldi bírálója, a 2018-as, harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után bejelentette, hogy külföldre "emigrál". Azóta egy francia faluból bírálja a magyar kormány intézkedéseit. Bár 2001 óta semmi nem változott a Színművészetin, a tényleges irányítók is ugyanazok, Vidnyánszky Attila pedig érdemben ugyanazt mondja, mint annak idején Schilling - Schilling Árpád mégis a modellváltás és Vidnyánszky Attila ellen fordult.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
